Franciország ellabancosítása

„Macron a pártok és az ideológiák fölött áll. Nagyon jó. De vajon nem éppen ez a monarchia szabatos meghatározása? A pártok és az ideológiák fölött már csak a haza iránti hűség szükségeltetik, hogy jó kurucok lehessünk. Márpedig Macron esetében épp ez az odaadás hiányzik, és ez az, ami őt labanccá teszi. Programja, nyelvezete, s főként támogatói arra vallanak, hogy az ő szemében a globalizáció az egyetlen helyes út. Ahelyett, hogy a szuverén, illetve az elmúlt századokból öröklött, sajátosan gazdag kultúrával bíró nemzeteket egyesítené egyfajta gyümölcsöző együttélés formájában, ami a keresztények, legalábbis a jó szándékú emberek egyedüli célja marad, másra törekszik.

Arra, hogy fösvény módon autonóm parcellákat osztogasson a különféle népeknek, amelyeknek végeredményben csupán az elitjeit méltatja némi figyelemre. Macront valójában nem lehet császárnak nevezni, inkább kormányzónak. És melyik császár által lett Franciaország egy birtok a többi között?”